Lukács 14:21
Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az õ urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az õ szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
Károli Biblia (1590, revised 1908)
In The King James Version
In Context
20A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
22És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely.
Cross References
1 Samuel 25:12Akkor megfordulának a Dávid szolgái az õ útjokra, és visszatérének; és mikor megérkezének, értesítették õt mind e beszédek felõl.
Psalms 38:7Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Proverbs 1:20A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.
Proverbs 9:3Elbocsátá az õ leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Isaiah 35:6Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben.
Zechariah 11:7Legeltetém hát a leölésre szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és választék magamnak két pálczát, az egyiket nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek; így legeltetém a juhokat.